Miért hívjuk az óraszerkezeteket kalibereknek és mi a közös bennük a lőfegyverekkel?

Amennyiben egy bizonyos területen olyan sokáig tevékenykedik, mint amilyen hosszú ideje foglalkozunk mi az órákkal (és bizony, ez már majd tizenkét év), akkor bizonyos dolgokat – legyenek azok bármennyire is furcsák – már teljesen természetesnek vesz. Egyszerűen már fel sem veszi. De ha ugyanezekre a dolgokra kívülállóként tekint, mint egy be nem avatott személy, megeshet, hogy önnek is furcsának, alkalmatlannak vagy érthetetlennek fognak tűnni. Ez a helyzet a kaliber kifejezéssel is, amelyet az emberek többsége a lőfegyverekkel köt össze. Az órás környezetben viszont ugyanez a kifejezés jelöli meg az óraszerkezetet. A következő sorokban megtudhatja ez miből is keletkezett.

Ha tíz véletlenszerűen kiválasztott egyént megkérdeznénk, mi az a kaliber, biztosak vagyunk benne, hogy a válaszaiknak semmi köze sem lenne az órákhoz. Szinte biztosan a lőfegyver csövek belső átmérőjéről beszélnének, illetve a muníció átmérőjéről. Hisz ki nem hallotta legalább egyszer az akció filmekben vagy a hírekben az olyan frázisokat, mint a „9 mm-es kaliberű fegyver“ vagy a „fél hüvelykes kaliber“? Az egyik és másik is az átmérővel függ össze, a különbség épp csak a felhasznált egységekben található – metrikus, illetve Brit mértékegységrendszer.

A hadi üzemág nyelvezetébe a kaliber kifejezés a francia „calibre“ szóból került, amely az arab „qalib“ szóból ered, amely a lövedékek öntőformáit jelölte. Hogy az egész még jobban összekuszálódjon, az arab kifejezés a görög καλαπουσ (kalapous) alapra utal, ami valójában kaptafa, amely szerint a cipészek varrták és mostanáig is varrják a cipőket.

A kaliber megjelölés első előfordulását az órás terminológiában a svájci Fondation de la Haute Horlogerie (Órásművészeti alapítvány) 1715-re datálja, amikor is az angol Henry Sully (1680 – 1729) azt a szerkezetelosztás részletesebb leírásánál használta. Ahogy telt az idő, a kaliber kifejezés annyira meghonosult az órakészítők körében, hogy fokozatosan maga az óraszerkezet szinonimájává nőtte ki magát. A kaliber kifejezés tehát a bizonyos megfigyelt részhez – a csőhöz vagy a szerkezethez – való kapcsolatának köszönhetően vált a hadi- és az óraipar összekötőjévé.

Most, hogy már tisztáztuk, hogy az órásmesterek miért sajátították el a néha rövidített cal. formában használt kaliber terminust, ássunk még mélyebbre. Felfigyelt már arra, hogy némelyik márkák, túlnyomóan a francia nyelvet beszélő országokból, beleértve Svájcot is, valamilyen egzotikus mértékekben szokták számolni a szerkezetek átmérőjét, amelyekben kombinálják a számjegyeket és a törteket, és amelyek se nem milliméterek, sem nem hüvelykek? Ezek az úgynevezett ligne-k (vonalak).  Történelmi egységekről van szó, amelyeket Franciaországban (és nem csak ott) egészen a kései 18. századig használtak, amíg a metrikus egységek ki nem váltották őket. Tehát, ha tudni szeretné, hogy az órájának milyen az átmérője kaliber milliméterekben, akkor a vonalakat szoroznia kellene a 2,2558291 (1 mm = 0,443296 ligne) koefficienssel vagy megkönnyítheti a munkáját valamelyik online konverterrel.

TIPP: a ligne-k ma sem teljesen elavult egységek. Franciaországban máig használják a gombgyártásnál és a férfikalapokat díszítő szalagok mérésénél.