A zafír üveg tönkretehetetlen? Nos, ahogy vesszük…

Az óra üvege az óra vásárlásánál nem bír olyan véleményformáló tulajdonsággal, mint annak dizájnja vagy a márka hírneve. Általában csak akkor kezdjük észrevenni, amikor a vastagon vakolt fal (amely ki tudja miért nem állt félre) vagy a kabát cipzárja csúnya nyomokat hagyott rajta vájatok és karcok formájában. Mit lehet ilyenkor tenni? Az akrilüveg esetén segít a csiszolás, az ásványi üvegre csak a csere a megoldás. És a zafírüveg? Azzal sosem kerül ilyen helyzetbe. De így van ez tényleg?

Az első dolog, amit a zafír üveggel kapcsolatban tisztáznunk kel az, hogy valójában nem üveg. Az órásiparban használt zafír, mint egy a külső világot az óra belsejétől elválasztó fal, ugyanis monokristály, amely az alumínium-oxid olvasztásával és az azt követő szilárdulásával jön létre és a normál üveghez, amely nagyrészt kvarchomokból, szódából, alkáli-fém oxidokból és mészkőből tevődik össze, csak a kinézetével hasonlít. A zafír is átlátszó és homogén. Az üveggel ellentétben viszont nem amorf és ami a fő, sokkal keményebb.

A második dolog, amely szerintünk kívánja a történetbe való rövid bevezetést, a zafír kristály értéke. Ha azt mondjuk zafír, némelyikünk szeme előtt egy világoskék drágakő jelenik meg, mások előtt az angol koronaékszerek. Szóval valami nagyon értékes és kívánatos. A zafír, amely a remek tulajdonságainak köszönhetően a jobb órásmárkák első számú választottjává vált viszont csak a vegyi és fizikai tulajdonságaival hasonlít a természetes alakjára – a korundok csoportjába tartozó ásványra. Nem a vulkanikus kőzetek terméke, hanem a laboratóriumoké, ahol a hidrogén és oxigén jelenlétében 2000 ^oC feletti hőmérsékletnél „sütik“. Tehát arról ne is álmodjon, hogy az órájából kivett zafír üveg eladásával javítani tudna a pénzügyi helyzetén ????

Az a mondás járja, hogy a származás nem számít. Az órás optikán keresztül nézett zafír kristályok esetében ez kétszeresen igaz. Csak a paraméterek a fontosak, amelyek élén a Mohs skála szerinti 9. fokozatú keménység áll. Keménységben csak a gyémánt tudja a zafírt felülmúlni, az is csak egyetlen fokkal. Az extrém keménység ellenére is (vagy éppen az miatt), a zafír sem teljesen tönkretehetetlen. Amennyiben egy kemény ütést kap, apró darabokra törik, és ön már csak búslakodhat. A zafír ugyanis viszonylag törékeny és a magas nyomással is csak nehezen birkózik meg, amely mondjuk egy másik kemény anyaggal való összeütközésnél hat rá.

ÖSSZEFOGLALÁS: az órák zafír üvege sikeresen ellenáll a karcolásoknak, de egy kalapáccsal mért ütés végleges lesz számára. Másrészt viszont, a nyomásváltozás következtében, például a repülőutaknál, megrepedt zafír üvegről szóló legendákat nyugodtan ignorálhatja és csak rossz viccként kezelje.

A jelentősen hosszabb élettartamon kívül az órások és a felhasználok is az órának kölcsönzött speciális fénye miatt is megkedvelték. A kristály felületétől intenzívebben tükröződnek vissza a fénysugarak, aminek köszönhetően az óra vonzóbbnak tűnhet. Ami valaki számára előny, mást kimondottan zavarhat. A magasabb fényvisszaverő képesség miatt némelyik gyártók úgynevezett antireflex rétegekkel látják el a zafír üveget, amely pozitív befolyással van a számlap olvashatóságára. Ezen rétegek gyenge pontját a kopásra való jelentős hajlam képezi, ezért, ha az órától minden fénykörülmények közti remek láthatóságot vár, akkor a figyelme főleg olyan modellekre irányuljon, amelyekben az antireflex réteg az üveg belső részére került felvitelre.

Megéri tehát befektetni egy zafír kristályos karórába? A mi tapasztalataink azt mondják, hogy: egyértelműen igen! Bár a zafír üveg gyártási költségei az ásványihoz képest nagyjából tízszer magasabbak (a vastagságtól függően), a zafír használata a karóra végső árában egyre jobban elhanyagolható. Míg valamikor a prémium modellek kiváltsága volt, ma már nem okoz gondot 100,- euró alatti árcédulával ellátott modellekben találkozni vele.